Megj.: Ez a bejegyzés decemberben készült, amikor gondoltam kipróbálom az ütemezést. Hát, mivel azóta nem nézegettem az oldalt, ezért most tűnt fel, hogy nem működött a dolog... :D
Miért kezdtem el olvasni? Egyrészt mert jelentkeztem egy kihívásra, amihez 2014 oldalnyi vörös vagy arany pöttyös könyvet kell elolvasni 2014-ben, és még nem volt meg az oldalszám, másrészt szükségem volt valami kis könnyed olvasmányra, amire nem kell koncentrálni, és amiben valőszínűleg nem hal meg senki a sok angol nyelvű után, ez pedig pont itt volt, harmadrészt pedig szeretem a modern tündérmeséket.
Miért kezdtem el olvasni? Egyrészt mert jelentkeztem egy kihívásra, amihez 2014 oldalnyi vörös vagy arany pöttyös könyvet kell elolvasni 2014-ben, és még nem volt meg az oldalszám, másrészt szükségem volt valami kis könnyed olvasmányra, amire nem kell koncentrálni, és amiben valőszínűleg nem hal meg senki a sok angol nyelvű után, ez pedig pont itt volt, harmadrészt pedig szeretem a modern tündérmeséket.
Történet: Csipkerózsika a modern korba ébred, és Táliának hívják, a "hercege" pedig egy Jack nevű amerikai srác.
Alex Flinn-től már olvastam A szörnyszívűt, ami a Szépség és a szörnyeteg újramesélése (és amihez készült egy borzasztó film), és az nagyon tetszett, így bizakodva vágtam bele ebbe is, és nem bántam meg! Szinte le sem tudtam tenni. Imádtam, ahogy a 18. századból való hercegkisasszony szembesül a modern élettel, és ahogy szépen fokozatosan kialakulnak az érzelmek (lassúnak nem mondanám, mert az egész könyv kb. 1 hét alatt játszódig a csóktól kezdve, de egyikük sincs azonnal elalélva a másiktól), és jó volt látni, ahogy mind a ketten megváltoznak a másik hatására, és tényleg jobb emberek lettek a könyv végére, meg persze vicces jelenetekből sem volt hiány.
Az egyetlen dolog, ami mégis bökte a csőröm, az a vége, amire mindenki jobb ember lesz, de tényleg mindenki. Ettől eltekintve azonban remek kikapcsolódás volt.
Kedvenc idézeteim:
"Ha még egy szót hallok az orsókról, biztosan belehalok!"
"Valami újfajta tisztelettel pillantok körbe a buszon. Egészen lenyűgöző arra gondolni, hogy itt egytől egyig minden paraszt tud írni-olvasni."
Csak a margóra: amikor felnőttebb fejjel újranéztem a Disney-s változatot, eléggé kiábrándító volt, hogy Csipkerózsikát tulajdonképpen a tündérek alkották (tőlük kapta a szépséget, és az éneklést is, ami miatt a herceg beleszeretett), és a hercegnek semmit nem kellett csinálnia, mert a tündérek vezették bele a kardot a sárkányba. Ettől függetlenül imádom azt a mesét, hiszen ott van benne a dal, Phillip <3, (aki közölte az apjával, hogy "Ugyan, apám! Te nem haladsz a korral. Ez már a 14. század" és aki azóta a kedvenc Disney hercegem), a királyok, meg persze a tündérek, és Démóna, akik elviszik a hátukon a történetet. De számomra Hajnal hercegnő a legkevésbé emlékezetes karakter a saját filmjében. Jó volt, hogy itt erről meg tudtam feledkezni
